A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum javaslatokat tett
az állami beruházások szabályozásának átalakítására
A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum nevében Nagy Gyula a szervezet elnöke szakmai javaslatokkal fordult a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz az építési beruházásokról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek felülvizsgálata kapcsán. A szervezet többek között az állami és piaci szerepek tisztázását, a tervellenőrzés erősítését, a közbeszerzési gyakorlat módosítását, az alvállalkozók védelmét, valamint az energiahatékonyság és a teljes életciklus-szemlélet erőteljesebb érvényesítését javasolja.
A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum elnöke augusztusban írt levelében fogalmazta meg észrevételeit a 2023. évi LXIX. törvény és végrehajtási rendeleteinek tervezett szakmai felülvizsgálatához. A Egyeztető Fórum szerint a szabályozás jelentősen érinti az épületgépészeti szakemberek szakmagyakorlási és gazdasági tevékenységét, ezért a szervezet a felülvizsgálatban is részt kíván venni.
A szakmai szervezet kiindulópontként a több szervezet által közösen kidolgozott korábbi dokumentum figyelembevételét javasolja, amely részletesen foglalkozik a beruházások résztvevőinek feladataival, jogosultságaival és felelősségével, valamint a beruházási folyamat egyes szakaszainak tartalmával.
Az állam legyen beruházó, ne piaci versenytárs
A levél egyik legfontosabb megállapítása, hogy az állam a jelenlegi szabályozás alapján olyan területeken is szerepet vállal, amelyeket az Egyeztető Fórum szerint a gazdasági szereplőkre kellene bízni. Ide sorolják többek között a tervezést, a tervellenőrzést és a műszaki ellenőrzést. Az államnak beruházóként természetesen meg kell tartania ellenőrzési és felügyeleti szerepét, de nem válhat a piaci szereplők konkurensévé. Az összeférhetetlenségi szabályokat is egységesítenék az állami és a nem állami beruházások esetében.
További javaslat, hogy az állami beruházásoknál az építészeti és műszaki minőség, az energiahatékonyság, a környezeti fenntarthatóság és az életciklus-költségek optimalizálása is alapkövetelmény legyen. A szabályozás ne csak az épület, építmény létrehozására koncentráljon, hanem annak teljes életciklusára, az előkészítéstől és tervezéstől az üzemeltetésen, karbantartáson és felújításon keresztül egészen a bontásig és újrahasznosításig.
Kötelező tervellenőrzést és energetikai kontrollt javasolnak
Az Egyeztető Fórum szerint a beruházási folyamat különböző fázisaihoz egyértelmű minőségbiztosítási kontrollpontokat kell rendelni. Különösen az állami beruházásoknál, de valamennyi projektnél is indokoltnak tartanák a kötelező tervellenőrzést.
A műszaki minőség mellett az energia- és erőforrás-hatékonyság ellenőrzését is hangsúlyosabbá tennék. Ebbe a primerenergia-felhasználás csökkentését, a klímavédelmi szempontokat, a körforgásos anyaghasználatot és a hosszú távon fenntartható üzemeltetést is beleértenék. A levél szerint az energetikai minőség nem pusztán műszaki kérdés, hanem nemzetgazdasági és ellátásbiztonsági érdek is.
Változtatnának a közbeszerzéseken és az alvállalkozók helyzetén
A közbeszerzésekkel kapcsolatban azt javasolják, hogy az állami beruházásoknál csak elkészült kiviteli tervek alapján lehessen kivitelezési ajánlatot adni. Ellenzik azt a gyakorlatot is, amelyben lényegében a legalacsonyabb vállalkozási díj dönti el a versenyt. A levél példaként említi a külföldön alkalmazott kétborítékos értékelési rendszert, amely az ár mellett nagyobb súlyt adhat a szakmai tartalomnak.
Az épületgépész vállalkozások számára különösen fontos javaslat érinti az alvállalkozói rendszert. A Fórum szerint gyakori, hogy egy épületgépész vállalkozás részt vesz a generálkivitelező ajánlatának elkészítésében, a munka elnyerése után azonban a feladatot végül más vállalkozás kapja meg. Ezért azt javasolják, hogy a közbeszerzési ajánlatban kötelező legyen megnevezni az alvállalkozókat és azok vállalkozási díját, majd a megvalósítás során ellenőrizzék is, hogy valóban a megjelölt vállalkozások végzik-e a munkát. A szervezet szerint az utólag bevont olcsóbb alvállalkozók alkalmazása minőségi kockázatot hordozhat.
Felülvizsgálnák a felelősségbiztosítás szabályait
A tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás jelenlegi rendszerét is módosítaná a Fórum. Álláspontjuk szerint felesleges adminisztratív terhet jelent a biztosítás kamarai nyilvántartása, és elegendő lenne annak meglétét az adott vállalkozási szerződés megkötésekor igazolni.
Külön problémaként említik, hogy állami beruházásoknál a vállalkozásoknak bizonyos esetekben a már meglévő biztosítás mellett újabb biztosítást is kell kötniük. A levél szerint ez kettős biztosítást és indokolatlan költséget okozhat. A Fórum a tervezői és kivitelezői felelősség megtartása mellett a szabályok egyszerűsítését sürgeti.
Több időt kellene hagyni az előkészítésre és a tervezésre
A levél szerint a beruházások egyik visszatérő problémája a nem megfelelő előkészítés. Az Egyeztető Fórum szükségesnek tartja, hogy már ebben a szakaszban valamennyi érintett szakág jogosultsággal rendelkező képviselője részt vegyen, és amennyiben ismert, a későbbi üzemeltetőt is vonják be.
A reális beruházási döntésekhez országos költségadatbázist is létrehoznának, amely a tervezői és mérnöki díjak számítását is támogatná. A szakmai szervezet szerint a jelenlegi gyakorlat gyakran nem biztosít elegendő időt sem a projekt előkészítésére, sem a tervezésre. A Design&Build konstrukció széles körű alkalmazását sem tartják hatékonynak, mert álláspontjuk szerint a tervezőnek elsősorban a beruházó szakmai megbízottjaként és érdekképviselőjeként kell működnie.
Energiahatékonyság és hazai előregyártás
Az épületgépészeti szakma szempontjából hangsúlyos része a levélnek az energiafelhasználás kérdése. A Fórum szerint a beruházási szabályozásban egyértelműen meg kell jelennie az energiaigény minimalizálásának, az épület teljes életciklusa alatt felhasznált energia csökkentésének és a megújuló energiaforrások észszerű alkalmazásának. A beépített anyagok újrahasznosíthatóságát és a körforgásos gazdaság szempontjait ugyancsak figyelembe kellene venni.
A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az épületgépészeti berendezések és szerelési anyagok döntő többsége külföldön készül. Emiatt indokoltnak tartják a magyar gyártás és a hazai értékteremtő vállalkozások támogatását. Első lépésként a szerelési előregyártásban – például hőközponti blokkok, szaniter csoportok és szerelőmodulok készítésében – látnak olyan területet, ahol a magyar vállalkozások hatékonysága és versenyképessége növelhető lenne.
A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum levelében azt kéri, hogy a végrehajtási rendeletek felülvizsgálata ne pusztán egyes részletszabályok módosítását jelentse, hanem egy új szemléletű beruházási szabályozás kialakításához vezessen. A szervezet a további szakmai egyeztetésekben is felajánlotta közreműködését.
Évnyitó elnökségi ülés 2026-ban
Februárban megtartotta elnökségünk az évnyitó ülését, amelyen a fórumot alkotó mind az öt szervezet képviselői jelen voltak.
Még napirenden kívül egy rövid öndefiníciót fogalmaztunk meg: A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum együttműködési megállapodással létesített szakmai civil társulás, együttműködés. A céljai az együttműködési megállapodásban kerültek meghatározásra.
Fontos napirendként az együttműködési megállapodás kiegészítéseként meghatároztuk, hogy a szakmai közéletből ismert és köztiszteletben álló személyek közül a fórum elnöksége konszenzussal elnököt választhat, továbbá, ha szükséges, ügyvezetőt is megbízhat. Az elnök megbízatása idejére az elnökség teljes jogú tagja, és szavazati joggal rendelkezik, az ügyvezetőnek nincs szavazati joga. Ha elnök és ügyvezető sem kerül megválasztásra, akkor a fórum elnökségének tagjai rotációs rendszerben töltik be az elnöki pozíciót. Az elnök és ügyvezető a fórum elnökségével szoros együttműködésben dolgozik, egyeztet az elnökséggel és tájékoztatást ad a munkájáról.
Az elnökség Nagy Gyulát, aki az MMK Épületgépészeti Tagozatának korábbi elnöke volt, majd az MMK elnöki tisztét is betöltötte, és a fórum munkájában is évek óta részt vesz, teljes támogatással megválasztotta elnöknek.
A tanácskozás során egyezségre jutottunk abban, hogy a fórumban a jelenleginél több, tartós és érdemi működésű szervezet legyen tag. Az új szervezet beléptetésének kritériuma: el kell fogadnia, hogy ebben az együttműködésben közvetlen üzleti és szakmacsoporti gazdasági érdekek nem, csak szakmai érdekek, szempontok érvényesülnek.
A 2026-os év munkájára vonatkozó tervekről egyelőre egy előzetes tervezet született, a pontosított, véglegesített részletekről később adunk tájékoztatást.
Kikerült a TÉKÁ-ból a páratartalomra vonatkozó 40–60%-os követelmény
és más fontos szabályok is módosultak
A 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet (TÉKA) módosító 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet januártól több az épületgépészeti tervezést érintő ponton változtatta meg a szabályozást.
A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum keretében megszerveződött, a TÉKA szellőztetési szabályozásának módosítását kezdeményező Tematikus Fórum legfontosabb javaslatainak többsége visszaköszön a kormányrendeletben, ami jelentős siker! Különösen fontos a szellőztetés páratartalomra vonatkozó előírásainak módosítása, a homlokzati épületgépészeti berendezések elhelyezésének szabályozása és a gépjárműtárolók szellőztetésére vonatkozó pontosítás. A TÉKA ezen része lényegesen korszerűbb lett a korábbi normaszövegnél.
A homlokzati gépészet elhelyezéséről
A TÉKA 47. §-a új (5a) bekezdéssel egészült ki. A hatályos szöveg szerint:
„A 6. § (3) bekezdés 7–10. pontja szerinti építési övezetekben épületgépészeti berendezést korlátozás nélkül, egyéb építési övezetben, övezetben közterületről látható homlokzaton, valamint közterületről láthatóan a közterület és az épület között csak takartan, a településképi követelményeknek megfelelően lehet elhelyezni.”
A 6. § (3) bekezdés 7–10. pontja szerinti építési övezetekben (gazdasági rendeltetésű övezetek) a kültéri gépészeti elemek elhelyezésére vonatkozó szabályozás lényegesen enyhült, míg más területeken továbbra is elsődleges követelmény a takarás biztosítása, valamint a településképi megfelelőség. A „településképi követelményeknek megfelelően” kifejezés arra utal, hogy e kérdés gyakorlati kezelése részben településképi szempontokra helyeződött át, nem kizárólag építésügyi hatósági oldalról történik.
A szellőzésről és páratartalomról
A 77. (A helyiségek szellőzése) fejezet 116. § (2) bekezdése jelentősen egyszerűsödött:
„116. § (2) Ha a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség légcseréjét, belső légállapotát biztosító szellőztető rendszer kerül alkalmazásra, azt úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az egészséges levegőminőséget, illetve az épület állagmegóvását a helyiség funkciójának megfelelően biztosítsa.”
Kikerült a rendeletből a korábbi 40-60% közötti relatív páratartalom biztosítására vonatkozó kötelezettség. A tervezői fókusz így a kötelező értékek helyett az egészséges beltéri levegőminőségre, a páralecsapódás elkerülésére és az épületszerkezetek állagvédelmére helyeződik át.
A konyhákról és gőzt termelő helyiségekről
A 116. § (4) bekezdés módosított szövege szerint:
„Minden olyan helyiséget, ahol főző, sütő vagy egyéb, gőzt termelő berendezés kerül elhelyezésre, közvetlen természetes szellőztetési lehetőséggel, gépi elszívás esetén légpótlásra szolgáló megoldással kell létesíteni.”
Ezzel a korábbi, merevebb „el nem zárható gravitációs vészszellőző-nyílás” szemlélet helyét egy technológia-semlegesebb megfogalmazás vette át.
Ugyanebben a szakaszban a jogszabály azt is rögzíti, hogy „A lakás helyiségei nem minősülnek bűzös, gőzös üzemű helyiségeknek”, miközben a valóban ilyen helyiségek elhasznált levegőjét „csak a környezetet nem károsító módon” szabad kivezetni. Röviden: a lakófunkciójú helyiségek megítélése reálisabb lett, miközben a környezetterhelés tilalma változatlanul megmaradt.
A beszívó- és kifúvónyílások távolságáról
Az épületgépészeti rendszerek telepítési távolságát a 118. § (3) bekezdés módosította:
„118. § (3) A frisslevegő-vételi és a szennyezett levegőt kibocsátó nyílást egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, vagy olyan rendszerelemeket kell alkalmazni, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne eredményezzen visszaáramlást.”
A 118. § (3) bekezdés jelenlegi rendelkezései már nem rögzítenek konkrét védőtávolságot, hanem előírják, hogy a frisslevegő-vételi, illetve a szennyezett levegőt kibocsátó nyílásokat úgy kell elhelyezni, illetve olyan rendszermegoldásokat kell alkalmazni, amelyek garantálják, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne idézzen elő visszaáramlást. Ennek eredményeként a korábban meghatározott, legalább 3 méteres távolsági előírás kikerült a szabályozásból.
A garázs szellőztetéséről
„124. § (2) A gépjárműtárolónak szilárd padozatúnak, és lehetőség szerint közvetlen természetes szellőzésűnek kell lennie. Gépi szellőztetés kialakítása esetén a levegőnél nehezebb és könnyebb káros anyagok, égéstermékek elvezetését is biztosítani kell, a szennyezett közeg tetősík fölé vezetése mellett.”
Megerősítést kapott az a kötelezettség, hogy a kipufogógázok és égéstermékek rétegződésének megfelelően mind alsó, mind felső elszívást alkalmazni kell. A garázsok gépi elszívását a tetősík fölé kell kivezetni.
A módosítások közös jellemzője, hogy több esetben a korábbi konkrét műszaki megkötések helyett általánosabb, a használathoz és a műszaki kialakításhoz kapcsolódó követelmények maradtak a jogszabályban.
Aktuális témáink 2025
2024 év végén léptek hatályba az új építőipari rendeletek, ezeknek már az előkészítési szakaszában erőteljes jelzéseket küldtünk és tárgyalásokat folytattunk az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) képviselőivel https://epuletgepeszforum.hu/kepviselt-temaink/epitesugyi-targyu-kormanyrendeletek/ .
Örömmel vettük, hogy a regisztrált gázszerelők végül mégis kikerültek abból a szakmai körből, akiket Égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartó tanfolyamra akartak kényszeríteni ahhoz, hogy a gázkészülékeket szerelhessék. Az Egyeztető Fórum részéről határozottan tiltakoztunk ez ellen. https://epuletgepeszforum.hu/kepviselt-temaink/34-2021-vii-26-itm-rendelet/
2025 első két hónapjában az építőipari felelősségbiztosítással kapcsolatban olyan gyakorlati problémák merültek fel, amelyekről tájékoztatnunk kellett Lánszki Regő urat, az ÉKM államtitkárát, azt kérve, hogy módosítsák a szabályozást. https://epuletgepeszforum.hu/epitoipari-felelossegbiztositas/
Véglegesítettük a szakmai partnereinkkel közösen elkészített, az épületgépészeti szakképzés problémáit áttekintő tanulmányt, amivel meg fogjuk keresni a szakképzésre hatással bíró kormányzati és szakmai civil szervezeteket.
Aktuális témáink 2024
2024 első félévében zajlik az Egyeztető Fórum által kezdeményezett párbeszéd, vita az épületgépészeti szakképzésről, erről a részleteket a következő linken olvashatja: https://epuletgepeszforum.hu/aktualis-temaink/parbeszed-a-szakkepzesrol/
A 120 éve született Macskásy Árpád professzorról két megemlékezés is zajlott a közelmúltban, az egyiket tagszervezetünk a Kéményjobbítók Országos Szövetsége szervezte Csurgóra, a másikat budapesti helyszínre hívta össze ügyvezető elnökünk Nagy Gyula. Részletek az Épületgépész.hu hírében: https://epuletgepesz.hu/2024/03/11/macskasy-arpad-professzor-emlekezes/
Az Otthonfelújítási pályázat társadalmi vitájában részletesen kidolgozott állásfoglalással képviseltük az illetékes minisztérium felé az épületgépészeti szempontokat. Itt olvasható: https://epuletgepeszforum.hu/kepviselt-temaink/otthonfelujitasi-hitelprogram-velemenyezese/
Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum 2022, 2023
A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum 2022-ben több olyan fontos témakörrel foglalkozott, amelyeknek elemzése, fejlesztése és képviselete fontos az épületgépész szakma számára. A témakörök kapcsán megkezdett elemzés, egyeztetések, javaslatok kidolgozása a 2023-as évre is feladatokat adnak a fórum tagjainak, szakembereinek, de reményeink szerint a szélesebb szakmai közösségünk, az aktív és felelős szakemberek számára is.
Mit vár a szakma a végzett épületgépész mérnököktől?
A 2022-ben megvalósult kutatás szemléletesen és sokoldalúan mutatta be az épületgépész tervező, kivitelező, üzemeltető cégeknek és szervezeteknek a végzett épületgépész mérnökök iránti elvárásait. A kutatásból kiolvasható, hogy a pályakezdő mérnökökkel szemben összetettek az elvárások, ugyanakkor tudásukra, képességeikre nem csak az épületgépészeti tanszékek által indított kurzusok, hanem ennél jóval több tényező is hatással van. Többek között maga az oktatás és azon belül a felsőoktatás adottságai, rendszere, valamint az épületgépész szakma is, például a duális képzésben való együttműködéssel és az épületgépészeti oktatási rendszer támogatásával.
A kutatás eredményeit itt tettük közzé: https://epuletgepeszforum.hu/aktualis-temaink/tema-1/
2023-ban újabb, részletesebb kutatás elvégzését ajánljuk fel az épületgépészeti tanszékek számára, miután egyértelművé vált, hogy számukra is hasznosak a kutatási eredményeink és a fejlesztéseik során az adatok felhasználhatók.
Építőipari jogszabályok előkészítése
Az Építésgazdasági Stratégai Munkacsoport az Építési és Beruházási Minisztérium megbízásából kezdett el dolgozni 2022-ben. Az Egyeztető Fórumot Nagy Gyula ügyvezető elnök képviselte, aki az épületgépészeti szakterület szempontjaiból kiindulva több fordulóban javaslatokat tett a minisztérium által összeállított tervezetekre. A munkacsoport 2023-ban folytatja a megkezdett munkát.
A Fórum 2022 végén részletesen kidolgozott javaslatokat adott be a témagazda minisztérium számára az állami építési beruházások rendjéről, valamint az építészetről szóló törvények tervezeteihez, amelyekben az épületgépészet szakmai és érdekvédelmi szempontjaira hívta fel a figyelmet a törvénytervezetek összeállítóinak. A tervezet második körös véleményezésében is aktív az Egyeztető Fórum: az ÉKM Építészeti Államtitkárság képviselőivel a napokban személyesen találkozott a szervezet ügyvezető elnöke, Nagy Gyula.
További fontos szakmai, érdekvédelmi kapcsolat, hogy az a Fórum képviselője az ÉVOSZ elnökségi ülésein tanácskozási joggal részt vesz.
ÉMI, építési termékek minősítése
Az építési termékek minősítése területén egyszerűbb, átláthatóbb jogi szabályozásra és jogalkalmazásra lenne szükség. A MÉGSZ Gyártói és Márkaképviselői Tagozatából negatív jelzések érkeztek az ivóvízzel érintkező szerelvényekkel és csövekkel kapcsolatos szabályozásról. Az Egyeztető Fórum képviselője a MÉASZ-szal és a MÉGSZ-szel közösen 2002-ben részt vett az ÉMI-vel folytatott tárgyalásokon. 2023-ban közös javaslat kidolgozásával és képviseletével folytatódik a szakmai érdekvédelmi munka.
Biomassza-tüzelési Tematikus Fórum
Az energetikáért felelős államtitkárság számára az Egyeztető Fórum által létrehívott Biomassza-tüzelési Tematikus Fórum javaslatokat dolgozott ki a hazai biomassza-tüzelés fejlesztési lehetőségeiről és környezetvédelmi követelményeiről. A MÉGSZ, a KÉOSZ, a Magyarországi Cserépkályhások Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestülete képviselői által kidolgozott javaslatsort az Egyeztető Fórum véleményezés céljára a szakma széles nyilvánossága elé tárta, majd a véglegesített javaslatsort eljuttatta az energetikáért felelős államtitkársághoz jelezve, hogy a további részletek kidolgozásában készséggel részt vesz a Biomassza-tüzelési Tematikus Fórum.
Részletesebb infók a témáról itt: https://epuletgepeszforum.hu/aktualis-temaink/biomassza-tuzelesi-tematikus-forum/
Az épületgépészeti szakképzés fejlesztéséről
Az Egyeztető Fórum felkérésére 2022-ben a MÉGSZ munkatársai tizenöt olyan személlyel készítettek interjút, akik hosszabb ideje részt vesznek az iskolarendszerű épületgépészeti szakképzésben. Ezek alapján az épületgépészeti szakképzés helyzetéről elkészült egy összefoglaló, ezt felhasználva a Fórum 2023-ban pontos képet szeretne arról kapni, hogy az egyes területek fejlesztése milyen módon és mely partnerekkel együttműködve érhető el. Ennek érdekében felveszi a kapcsolatot a témakört ismerő kollégákkal.
Kapcsolat a szakmával
Az Egyeztető Fórum képviselői 2023-ban a személyes beszélgetések lehetőségét keresték és kínálták fel a Hungarothermen és a Pollack Expón, és ugyanezt tervezik a szeptemberi MMK Épületgépész Tervezői Konferencián is. De természetesen elérhetők vagyunk az ezen a honlapon is feltüntetett elérhetőségeinken.
Kapcsolat: https://epuletgepeszforum.hu/kapcsolat/
Várjuk minden épületgépész kolléga részéről a szakmában felmerülő gondok és a jobbító szándékok feltárását, ismertetését és a megoldási javaslatok közzé tételét. A megoldás érdekében javasoljuk az érintetteknek, az egyeztetett gondolatok mentén tenni tudó és akaró kollégáinknak a témában Tematikus Fórum (TF) indítását, amelyet az elvárásokkal egyeztetetten az Egyeztető fórum (EF) támogat.