Építésügyi tárgyú kormányrendeletek

Építési és Közlekedési Minisztérium

Lánszki Regő államtitkár

 

Tárgy: Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosítási előterjesztésének véleményezése

 

Tisztelt Államtitkár Úr!

Szakmai szervezeteink fokozott figyelemmel kísérték az építésügy átalakításával kapcsolatos jogszabályalkotást, az egyes munkacsoportokban szakértőink is különböző mértékben közreműködtek, mivel fontosnak tartjuk, hogy a megbízói oldal és a vállalkozási oldal is megtalálja számítását, ezzel lehetővé téve, hogy az építés során létrehozott értékek a nemzet vagyonát minőségileg is növeljék. A már megjelent törvények és a kapcsolódó jogszabályok végleges változata alapján sajnálattal állapítjuk meg, hogy a szakmai szervezetek és kamarák véleményei több meghatározó kérdésben nem, vagy csak részben lettek figyelembe véve annak ellenére, hogy az előkészítés során széleskörű egyeztetés történt.

Eljutott hozzánk az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő szóló előterjesztés, amely a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítására is vonatkozik. A tervezet a kivitelező és tervező vállalkozások és az egyéni szakmagyakorlók részére is több jelentős változást tartalmaz, amelyekkel kapcsolatban ki szereznénk fejteni szakmai szervezeteink véleményét.

Az értékelésnél fontosnak tartottuk, hogy a változtatások támogassák és ne akadályozzák a résztvevők tevékenységét és ne jelentsenek a tervezési és kivitelezési vállalkozások, az egyéni szakmagyakorlók számára újabb terheket. A szabályozás azt sugallja, hogy az építőipar szereplői rossz munkát végeznek, meg kell védeni tőlük az építtető megrendelőt. Az újabb korlátozás véleményünk szerint csak tovább rontja a vállalkozások hangulatát. Szerintünk nem korlátozni, hanem támogatni kellene a mérnököket, építészeket, a vállalkozásokat, hogy rendelkezzenek azzal a tudással, eszközzel, amely szükséges ahhoz, hogy megfelelő szintű munkát tudjanak végezni. Korábban az „Építő” pályázatok segítséget nyújtottak az eszközfejlesztésre, képzésekre, a korlátozások helyett ezt kellene folytatni különösen azért, mert az új szabályozások előírásai szerint megnövekedett feladatok (pl. BIM, tervezői szolgáltatások kiszélesítése, stb.)  teljesítése újabb erőforrásokat igényel a vállalkozásoktól.

A jogszabálymódosítások legjelentősebb része a kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos szabályozási javaslat, amely véleményünk szerint csak újabb terhet jelent a szakmagyakorlóknak és a vállalkozásoknak, mivel kötelezővé teszi az éves árbevételtől függő biztosítás megkötését és az általános nyilvántartás bevezetését. Javasoljuk, hogy maradjon a biztosítási feltétel az adott munka elvégzéséhez, ha a kiírásban ez szerepel, de a vállalkozó dönthesse el, hogy eseti biztosítást köt, vagy éves általánost. A beszerzési kiírásban kell meghatározni a biztosítási fedezet nagyságát. Ez. jelenleg is így van. Az, hogy a kamarai szakmagyakorlás feltétel kell legyen a biztosítás megléte és ezt évente a bevétel függvényében frissíteni kelljen, teljesen elfogadhatatlan. Ha valaki alkalmazottként dolgozik egy vállalkozásban, akkor jogosultság mellett majd egyéni biztosítása is kell legyen, de a biztosításnak a cégének is kell lenni, amelyet majd egy másik kamara fog nyilvántartani, ezt a szabályozást túlzottnak tartjuk és tiltakozunk a bevezetése ellen.

Az építőipari vállalkozások 95%-a 5 fő alatti létszámot foglalkoztat, az egyéni szakmagyakorló és vállalkozás egy időben külön-külön biztosítással való kötelezettsége miatt nem javasoljuk az általános biztosítási kötelezettség bevezetését, ez újabb terhet jelent a tervezők, vállalkozások számára, valamint növeli a működési költségeket, ami a vállalkozási díjban is meg fog jelenni. Nem

a biztosítást ellenezzük, hanem az általános szabályozást és annak módját, a nyilvántartási és bevallási kötelezettséget. Biztosításnak az adott feladatra kell lenni, véleményünk szerint ez lehet eseti, vagy általános szerződés szerint, a lényeg, hogy védve legyen az építtető, ha ezt igényli!

Nem támogatjuk, hogy nincs lehetősége eldönteni a tervezőnek, hogy egyedi, vagy általános biztosítási szerződéssel teljesítse a megrendelő igényét, a tervezet belekényszeríti a tervezőt egy többletkiadásba, amely végső soron a megrendelőnél kell, hogy megjelenjen. A biztosítás meglétét a megbízónak kell meghatároznia. Több olyan jogosultsággal végezhető tevékenység van, amihez indokolatlan a felelősségbiztosítás megléte.

A felelősségbiztosítás kötelező évenkénti megújítást, ennek nyilvántartását nem támogatjuk. A kivitelezőre, tervezőre kell bízni, hogy milyen alapbiztosítást köt. A felelősségbiztosítás fedezeti értékét mindig az adott építési tevékenységhez kell megállapítani, ennek meglétét a kivitelezőnek, vállalkozónak az ajánlatadáskor igazolnia kell Az éves biztosítás mellett, vagy helyett legyen lehetőség csak az adott építési tevékenységre külön biztosítást kötni.

Tiltakozunk az ellen, hogy tevékenységüktől függetlenül kötelező legyen általános felelősségbiztosítást kötni a vállalkozásoknak. A jogszabálymódosításban meghatározott szabályok újabb terhet jelentenek a vállalkozásoknak (amely eddig is csak egyre növekszik), ezzel csak a biztosítók járnak jól, a kárrendezés nem javul.

A tervezőkre vonatkozó biztosítás nem lehet feltétele a szakmagyakorlásnak mivel a kamarai tagság az egyénre vonatkozik, és független az egyén vállalkozói, vagy alkalmazotti tevékenységétől. Lehet valaki úgy is kamarai tag valamilyen jogosultsággal, hogy nem végez felelősségbiztosítást igénylő tevékenységet. A biztosítás csak vállalkozási tevékenység során, csak az adott konkrét építési tevékenységhez kapcsolható, legyen az vállalkozó cég, vagy vállalkozó magánszemély. Nem lehet például a biztosítást feltételül szabni egy cégalkalmazottnál, mivel ott a cég a vállalkozó, de a tervezett szabályozás szerint az egyénnek is kellene szakmagyakorlási feltételként külön biztosítás. Ez nem fogadható el! Változatlan vélemény, hogy a biztosítással kapcsolatos szabályozás elhibázott, jelentős terhet ró a szakmagyakorlóra, mert a szabályozással automatizmust szeretnének kialakítani, pedig nem általánosságban, hanem az adott feladathoz kellene kötni a biztosítást. Nem lehet az egyéni szakmagyakorlási jogosultság feltétele a felelősségbiztosítás!

Nem támogatjuk a kamarai nyilvántartás bevezetését, véleményünk szerint erre nincs szükség, feleslegesen növeli a kamarák adminisztrációs feladatát!

Nem tarjuk indokoltnak a felelősségbiztosítás javasolt szabályozásának bevezetését és tiltakozunk annak tervezett szabályozása ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a felelősségbiztosítás a szakmagyakorlás feltétele legyen, valamint, hogy a vállalkozásoknak és a szakmagyakorló kamarai tagoknak évente bevallást kelljen készíteniük az árbevételükről és az ennek megfelelő biztosítás meglétéről!

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletből kimaradt a kiviteli terv kötelezettség az épületgépészet és épületvillamosság területén, eddig még benne van, ezt 2018-ban sikerült elérni, a módosítás szerint viszont nem kell gépészeti és villamos kiviteli terv az építéseknél!

Tekintettel az építmények fokozott energetikai és épületfizikai, környezetvédelmi követelményeire, műszaki tervek elkészítése elengedhetetlen! Korábban már sikerült elérni a Miniszterelnökségnél, hogy a két szakterület is szerepeljen a kiviteliterv kötelezett szakterületek között, ezek elhagyása jelentős visszalépés lenne. Tiltakozunk az ellen, hogy az épületek építése során ne kelljen épületgépészeti és épületvillamossági tervet készíteni!

Kérjük módosító javaslatainkat és a rendeletmódosítás tartalmára vonatkozó véleményünk figyelembevételét.

Budapest, 2024.09.19.

A további eredményes együttműködés szándékával, tisztelettel:

Nagy Gyula ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum
nagy.gyula@epuletgepeszforum.hu

https://kormany.hu/dokumentumtar?categories=2&ministry=26&limit_rows_on_page=8&limit_page=0