Rólunk

Egyedül nem megy – fontos részletek a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum céljairól, feladatairól

 

Január elején érkezett az első hír egy eddig az épületgépészeti szakmában páratlan szerveződés, a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum megalakulásáról. A fórumot öt szervezet, a Magyar Uszodatechnikai Egyesület, a Kéményjobbítók Országos Szövetsége, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Épületgépészek Szövetsége és a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozat alapította. Januárban az öt szervezet elnöke, kiegészülve Nagy Gyulával, a MMK elnökével, sajtótájékoztatót tartott a fórum alapításának körülményeiről és a várható működéséről.

– Hosszú folyamat közepén vagyunk, mert tíz éve működik együtt az öt alapító szervezet, de a munka nagyobb része még előttünk van – kezdte a köszöntőbeszédét Takács Gábor, a MUE elnöke a rendezvényen, majd hangsúlyozta, hogy az öt szervezet összefogva sokkal többet tud tenni az épületgépész szakma érdekében a jövőben.

A következő felszólaló, Nagy Gyula gondolatai rímeltek a bevezető mondatokra: „Egyedül nem megy, csak összefogva”. A kamara elnöke jelképesnek nevezte, hogy a sajtótájékoztató a kamarai tanácsteremben van, ugyanis fontosnak tartják a szakmai szervezetek munkájának támogatását. Mint mondta, változik a szakma jogi, gazdasági, műszaki környezete, a nyártól új kormányzati gazdaságfejlesztési intézkedések várhatók a zöldgazdaság, a körforgásos gazdaság és a digitalizáció jegyében. Az iparág eredményes működése a szakterületek összefogását igényli. Nagy Gyula hatékony, eredményes munkát kívánt a résztvevő szervezeteknek.

A négy szakmai egyesület és a kamara épületgépészeti tagozata, valamint vezetőik az elmúlt években számos megbeszélésen, közös konferencián, képzésen erősítették a kapcsolataikat – emelte ki Gyurkovics Zoltán. Mint mondta, hisz abban, hogy a találkozások, együttműködések erősítik a szakma belső kapcsolatait, önbecsülését, és az ennek nyomán megerősödő összefogás eredményes érdekvédelmet tesz lehetővé. – Erősíteni kell a szakmán belüli kapcsolatokat, fel kell építeni a szakmát, mi ebben hittünk, ebben hiszünk, és ez hozott minket össze. Ezért kezdtünk évekkel ezelőtt együttműködni! Egyik szervezet sem alkalmas arra, hogy egyedül képviselje a szakmát, viszont az sem hatékony, hogy mindenki képviseli. Az azonosan gondolkodó, azonos adottságokkal működő szervezetek együttműködéséből kerekedhet ki az eredményes képviselet. Hiszünk benne, hogy mi ilyenek vagyunk. Alulról építkező, valós tagságú, valós programmal rendelkező szervezetek vagyunk, tagjaink a szakma piaci felületén működnek. Van múltunk és lesz közös jövőnk, a céljaink és a működésünk nem önérdek, hanem a szakma érdeke.

 

Nem kell már visszanézni a múlt sérelmeire

Az eddigi erőfeszítéseinkből jutottunk el abba a „kegyelmi állapotba”, hogy ez az együttműködés elindulhat. Nem kell már visszanézni a múlt sérelmeire. Mintegy 4500 tagunk van összesen, ha az ő érdekeikre figyelünk, az egész szakma érdekeit tudjuk képviselni.

Ami a működés módszertanát illeti, az Egyeztető Fórum mellett úgynevezett tematikus fórumok működését tartanánk jónak, ahol a konkrét témák, problémák megvitatása,  egyeztetése és javaslatok kidolgozása történne szakértők által – mondta felszólalása zárásaként Gyurkovics Zoltán.

– Egyetértek azzal, hogy „kegyelmi állapot” jött létre – vette át a szót Netoleczky Károly, aki úgy gondolja, hogy élni kell a lehetőséggel, itt az ideje, hogy az épületgépész társadalom közös gondolkodását biztosító kereteket felépítsék. Diófát ültetünk, és bízunk abban, hogy az utódok majd tovább fogják gondozni – folytatta a KÉOSZ elnöke –, eredményes lesz az érdekvédelem, és oda is eljutunk, hogy az épületgépészek meg tudják mutatni a társadalomnak, hogy milyen hatással vannak a mindennapi életre, például a komfort, az energiahatékonyság, a környezetvédelem, az egészség és a testi épség biztosítása területén. Ha ezt meg tudjuk tenni, erősödik az érdekérvényesítő képességünk. Mindehhez a szakma önbecsülésének erősödésére is szükség van.

A Kéményjobbítók Országos Szövetsége azért lépett be ebbe az együttműködésbe, mert véleménye szerint az épületgépész szakmát egységes rendszerként kell kezelni, a határterületeket is beleértve. Ha ez megtörténik, az összes problémát egységes, szerves rendszerben tudjuk megbeszélni, és a megoldást kezdeményezni. Az Egyeztető Fórum alkalmas lehet erre. Várjuk a szakmából érkező jelzéseket, igényeket, amelyek megtárgyalására tematikus fórumokat lehetne alapítani. A szakmai szövetségek fontos témája az utánpótlás biztosítása, az Egyeztető Fórumtól azt is várom, hogy a felső- és középfokú épületgépészeti képzés fejlesztéséhez hozzá tud járulni – mondta Netoleczky Károly.

 

A közös munka további erősítése

– Amikor felvetődött az együttműködés gondolata, már akkor mindjárt jónak tartottam, mert jó kapcsolatban voltunk, és a fejlődést, a közös munka további erősítésének és kiszélesítésének lehetőségét láttam benne – tekintett vissza egy fontos mozzanatra Várkonyi Nándor, a HKVSZ elnöke. – Tavaly a MÉGSZ Klíma- és Légtechnikai Szakmai Napján az előadásomban arról beszéltem, hogy az új hűtőközegek forgalomba kerülése miatt több szakmai csoportnak is vannak új feladataik. Erről a katasztrófavédelem munkatársaival is egyeztettünk abból a célból, hogy ők is fogadják el az új műszaki követelményeket, és építsék be a munkájukba. Az előadásomat Nagy Gyula, a kamara elnöke is hallotta, aki később telefonon jelezte nekem, hogy egyetért a célkitűzéssel, és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felső szintjén fog egyeztetni az üggyel kapcsolatban.  Ezt egy kis tematikus fórumnak is tekinthetjük, az összefogással, az MMK támogatásával egyszerűbben és gyorsabban valósulhat meg egy fontos szakmai lépés. Várkonyi Nándor zárógondolatként hangsúlyozta, hisz abban, hogy bőven lesznek még feladatok, és együttműködve fogják azokat megoldani.

– A szakmai egyeztetés összehozásának egyik korábbi, sikertelen kísérletében is rész vettem. Ahhoz képest kifejezetten örömet okozott a mostani munka, mert bár sokat dolgoztunk, sokszor egyeztettünk a leendő együttműködésünk felépítéséről, mégis jó ütemben tudtunk haladni. Hasonló gondolkodású kör jött össze, ezért gyakran félszavakból is értettük egymást – emelte ki Golyán László. Az együttműködő szervezetek tagjainak többsége tervező, kivitelező, szervizes szakember vagy vállalkozás, akik a szakma piaci felületén működnek – folytatta a MÉGSZ elnöke –, ezért azonosak a problémáink, és a gondolati bázisunk is. Rugalmas rendszert alakítottunk ki, az Egyeztető Fórum nem formalizált szervezet, struktúra vagy irányító testület, a fő feladata a szakma mozgásterének bővítése a tagszervezetek lehetőségei szerint. A technikai felépítés még előttünk van, de gondolatilag rendezett az együttműködés, ugyanazon logika mentén gondolkozunk, tiszták az alapelvek, amelyek bármilyen kérdéskör, probléma esetén segítségünkre lesznek. A tematikus fórumra egy példát én is mondanék, a MÉGSZ Gyártói és Márkaképviselői tagozata a maga csaknem ötven tagjával a legnagyobb gyártói csoport a szakmában. A teljesítésigazolások, az ÉMI nehézkes működése és a piaci konjunktúra fenntartásának témakörében akár tematikus fórumként is működhet a tagozat, és a jövőben már nemcsak a MÉGSZ, hanem az Egyeztető Fórum érdekvédelmi támogatását kaphatja meg, ami jóval nagyobb hátteret és legitimitást adhat majd – mondta végül Golyán László.

 

A mérnöki skizofrénia kerülése

– Harminc éve, a rendszerváltozás idején és azt követően nem volt semmilyen, az uszodaépítéshez kapcsolódó oktatás. Ezt az igen komplex tevékenységet a vállalkozók sokszor igencsak a saját kárukon, önképző módon tudták megtanulni. Ennek is következménye, hogy ma, amikor már közel nulla energiájú lakóépületekről beszélünk, sok ezer hazai uszodalétesítmény egészen magas energiafogyasztással működik. Ezek felújításakor nagyon fontos a megfelelő energiaszemlélet, és a megvalósításhoz a megfelelő épületgépészeti és építészeti elemek megismertetése – jelezte saját területük egyik problémáját a MUE elnöke, Takács Gábor, majd így folytatta: – A medence víztisztításhoz használatos vegyszerekkel kapcsolatban a közelmúltban megjelent EU-direktíva magyarországi bevezetése sok tízezer magánuszoda üzemeltetését teszi majdnem lehetetlenné. Az uszodaépítéshez felhasznált anyagok megsemmisítésében és újrahasznosításában nemzetközi összehasonlításban a sor végén vagyunk. Óriási feladataink vannak tehát, amelyeket saját magunk nem tudunk megoldani. Egyesületünk ötven tagjával túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy érdemben ilyen súlyú kérdésekben előre tudjunk lépni, de a mérnöki kamara és a társszervezetek segítségével sokkal többre fogunk tudni jutni.

1972-ben a Műegyetem egyik idős tanárától, Herczog Pál docens úrtól hallottam egy váratlan kérdést egy konferencia kapcsán: tudom-e, hogy mi a mérnöki skizofrénia? „Fiam, az az, hogy részt veszünk mindenféle konferencián, képzésen, ott megtanulunk rengeteg új dolgot, majd hazamegyünk, és mindent ugyanúgy teszünk, mint addig.” Bízom abban, hogy az Egyeztető Fórumunk pont ellenkezőleg fog működni, és eredményességünk igazolni fogja létrehozásának szükségességét – fejezte be hozzászólását a MUE elnöke

Újságírói kérdésre válaszolva Gyurkovics Zoltán megerősítette, hogy a fórum tagjai eddig is élő kapcsolatban voltak az épületgépészeti tanszékekkel, támogatták azok munkáját. Amit kérnek, abban a fórum segíteni akar, tette hozzá. Fontos feladatnak nevezte, hogy az épületgépészeti szakképzést végző intézményekkel tovább erősödjenek a kapcsolatok. Netoleczky Károly kiemelte, hogy ha jól képzett szakmunkás, technikus dolgozik a mérnök mellett, sokkal jobb minőségű a végeredmény. Várkonyi Nándor jelezte, hogy a hűtős szakmérnöki képzés indulás előtti állapotban van a Műegyetemen.

 

A szakma piaci felülete

A szakma piaci felületéhez kapcsolódó kérdésre válaszolva a fórum tagjai elmondták, hogy a piaci felületen jön létre az értékcsere a szakma és a megrendelő között, vagyis a létesítés, a létesítmények létrehozása történik a megrendelők, ügyfelek számára. Ezek a tevékenységek jellemzően a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés. A piaci felületen tevékenykedő szakemberek közvetítik a végfelhasználó felé a szakma szolgáltatásait, közte az összes beérkező árut. Ebben a létesítési folyamatban benne van a tervező is, aki gyakran elsőként kerül kapcsolatba az ügyféllel, aztán végigkíséri az egész tevékenységet. Az ilyen szakemberek és vállalkozók a jellemző tagjai a fórumot alkotó szervezeteknek.

A fórum működésére vonatkozó kérdésre azt a választ kaptuk, hogy lesznek saját kezdeményezéseik, de várják a megkereséseket, javaslatokat is. Az egyes témakörök, problémák részleteit nem az Egyeztető Fórumban lenne jó elemezni, hanem a tematikus fórumokban, ahol a téma kiváló szakértői dolgozhatnának ki javaslatokat. Az Egyeztető Fórumra katalizátorként és eszközként néznek a tagjai, olyan eszközre, amely a szakma rendezettebb és nagyobb hatékonyságú működésére és érdekvédelmére ad esélyt.

 

A képen (balról jobbra):

Golyán László, Netoleczky Károly, Nagy Gyula, Takács Gábor, Várkonyi Nándor, Gyurkovics Zoltán