Építési és Közlekedési Minisztérium
Lánszki Regő államtitkár
Tárgy: A kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos szakmai észrevételek és javalatok
Tisztelt Államtitkár Úr!
Szakmai szervezeteink fokozott figyelemmel kísérték az építésügy átalakításával kapcsolatos jogszabályalkotást és igyekeznek összegyűjteni azokat az észrevételeket és javaslatokat, amelyek tagjaink részéről a rendeletek alkalmazása során felmerülnek.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény előírja, hogy a kivitelezési és a tervezési tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítás szabályozását rendeletbe kell foglalni. A törvényben a kivitelezési és a tervezési tevékenység, mint vállalkozási tevékenység szerepel. A 2025.01.15-én hatályba lépett rendeletekben viszont ez nem így van. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben a kivitelezésre, mint vállalkozásra vonatkozó szabályok vannak megfogalmazva, viszont a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az egyénre, az egyéni szakmagyakorlóra vonatkozó előírásokat tartalmazza, így a felelősségbiztosítás szabályai is így lettek megfogalmazva. A rendelet 15/F. § * (1) bekezdés szerint „A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára – szerződőként – más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.”
A rendelet szövegében is ellentmondás van, mert a szerződést megkötő tervező a vállalkozás, vagy a vállalkozó, de a rendelet szövege szerint biztosítással az egyénnek kell rendelkeznie. Amennyiben a munkáltató köti meg helyette, akkor a szerződésben az egyéni szakmagyakorlót nevesíteni kell. A jelen biztosítási gyakorlat szerint a tervező vállalkozásoknak van biztosítása, amiben nincs nevesítve az egyén. Ezt a gyakorlatot a Kamarák is elfogadták, de a rendelet szövegét sajátosan értelmezve a jogosultság megszerzéséhez elegendő, ha a munkavállaló szakmagyakorló igazolja, hogy a cégének van biztosítása, a cég viszont igazolja, hogy a szakmagyakorló az alkalmazottja és a rendelet szerinti tervezői biztosítással rendelkezik. Ez így viszont ellentétes a rendelet szövegével, mert nem a biztosított nevére szól a biztosítási szerződés! Ha nem a személy nevére szól a biztosítás, akkor károkozás esetén ki lesz a kártérítés kötelezettje?
A probléma megoldására javasoljuk, hogy a tervezésre vonatkozó rendelet módosításra kerüljön, amely szerint csak a tervezési vállalkozási tevékenységre legyen kötelező a felelősségbiztosítás. A tervezési tevékenységet csak valamilyen vállalkozási formában (társas és egyéni vállalkozás) lehet folytatni, a munka valójában csapatmunka, egyénekre, az egyén felelősségére nehezen bontható le, ezért indokolatlannak tartjuk a szakmagyakorlási jogosultság feltételeként szabni az egyéni felelősségbiztosítás meglétét. A vállalkozás és a munkaadó teljes mértékben felelős a tagjaiért, vagy az alkalmazottjaiért.
Véleményünk szerint a tervező vállalkozás biztosítása megfelelő garancia lehet az esetlegesen keletkező kár ellentételezésére, a vállalkozás felelős az alkalmazottjaiért, ezért indokolatlan a biztosítást az egyénnek kötelezővé tenni. A szakmagyakorlási területeken az építész és mérnöki tevékenységek során van olyan szakterület, amelyhez tervezői jogosultság is szükséges, de a szakmagyakorló nem végez tervezési tevékenységet, ebben az esetben is indokolatlan a jogosultság feltételeként szabni az egyéni biztosítás meglétét. Javasoljuk az egyéni szakmagyakorló építészekre és mérnökökre vonatkozó rendelet megváltoztatását, a vállalkozások biztosítási kötelezettségének megtartása mellett az egyénekre vonatkozó biztosítási kötelezettség eltörlését.
Nem tarjuk megfelelőnek, hogy ha egy vállalkozás végez kivitelezési és tervezési tevékenységet is, akkor két külön biztosítással is kell rendelkeznie, a tervező alkalmazottainak külön-külön is és ezt két külön köztestületnél kell évente igazolnia. Javasoljuk ebben az esetben a vállalkozás nevére megkötött közös kivitelezői és tervezői biztosítás lehetővé tételét és csak a fő tevékenységnek megfelelő köztestületnél nyilvántartani.
Támogatjuk a Kormány azon szándékát, hogy igyekszik a vállalkozások számára az anyagi és adminisztratív terheket csökkenteni, de úgy látjuk, hogy az egyéni tervező szakmagyakorlókra vonatkozó szabályozás ezzel ellentétes. Nem tartjuk indokoltnak, hogy a rendelet szerinti nyilvántartás többletfeladatokat jelentsen a szakmagyakorlóknak és a köztestületeknek. Itt nem a biztosítás elhagyása mellett, hanem az egyén újabb kötelezettsége növelése ellen, valamint a szabályozás ellentmondásai ellen emelünk szót.
2025.02.10-én lesz az ÁB Érdekegyeztető Tanács ülése, ahol az 5.4. napirendi pontban a felelősségbiztosítás kerül megtárgyalásra. Kérjük, hogy észrevételeinket és javaslatainkat figyelembe venni szíveskedjenek.
Budapest, 2025.02.06.
A további eredményes együttműködés szándékával, tisztelettel
Nagy Gyula ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum
nagy.gyula@epuletgepeszforum.hu