Mit vár a szakma a pályakezdő mérnököktől? Megvannak a kutatási eredmények
A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum képviselői bemutatták az épületgépészeti tanszékek vezetőinek a Mit vár a szakma a végzett épületgépész mérnököktől című kutatás eredményeit. A 2010-ben elvégzett kutatást idén kibővített kérdésekkel végezték el, az eredmények jól szemléltetik a szakmagyakorlók elvárásait, ami alap lehet a felsőoktatásban oktatott szakmai tárgyak fejlesztésére, a tantárgyi szerkezet módosítására.
A BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéke könyvtárában április 14-én tartott prezentáción és a kutatás eredményeinek értékelésén mind a négy épületgépészeti tanszéket tanszékvezetők és oktatók képviselték, és jelen voltak az Egyeztető Fórumot alkotó szervezetek elnökei is. Az év elején kezdeményezett kutatás kérdőívére 358 fő válaszolt, a válaszokat szociológus rendszerezte és elemezte, aki külön kiemelte, hogy nagyon sok értékes tapasztalatot sikerült összesíteni, és a válaszadók igen aktívan, jól érezhető segítőkészséggel fejtették ki véleményüket a kérdőív kitöltése során.
Mint a prezentáció után tartott beszélgetésből kiderült, a kutatás egyes megállapításai megerősítették az egyetemi oktatókat az általuk is fontosnak tartott fejlesztési irányok helyességében. Megerősítette a kutatás, hogy a hallgatóknak több épületgépészeti tárgyat kell oktatni akár az általános gépészeti tárgyak óraszámának csökkentése árán is. A kutatásban és a helyszíni beszélgetésben is felvetődött, hogy a végzett mérnököknek komplexebb tudással, rendszerszemlélettel kellene rendelkezniük. Többen is felhívták a figyelmet a BSc és az MSc képzések közötti különbségekre.
Egyetértés alakult ki abban, hogy a felelősség közös, a szakmának és a szakmai szervezeteknek segíteni és támogatni kell az épületgépészeti tanszékek munkáját annak érdekében, hogy az épületgépészeti szakokról a szakma igényeinek jobban megfelelő képzettséggel rendelkező mérnökök kerüljenek ki. A kutatási eredmények birtokában a tanszékek érvelhetnek az egyetemi követelmények átalakítása és fejlesztése érdekében.
A kutatás eredményei itt érhetők el:
Kutatási jelentés Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum
Kutatási jelentés vezetői összefoglalója
A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum tagjai ezúton is köszönetet mondanak azoknak, akik a véleményük megosztásával segítették a projekt eredményes lebonyolítását, és nagyra értékelik a tanszékek nyitottságát, felelős hozzáállását. Az Egyeztető Fórum kész együttműködni a kölcsönös tisztelet és a téma iránti alázat jegyében azokkal, akik eddig is szorgalmazták és segítették az épületgépészeti felsőoktatás fejlesztését vagy a jövőben akarnak tenni érte.
2022. április 20.
Mit vár a szakma a végzett épületgépész mérnököktől?
2011-ben a Magyar Épületgépészek Szövetsége munkatársai vállalkoztak arra, hogy egy kérdőíves kutatás keretében felmérik: mit vár az épületgépész szakma a végzett épületgépész mérnököktől.
A kérdőíveket csaknem négyszázan küldték vissza, ezek alapján értékes tanulmány készült az épületgépészeti képzést végző egyetemi tanszékek számára. http://www.megsz.hu/megsz/mit-var-a-szakma.html
Bő tíz év elteltével a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum vállalja fel és kezdeményezi a kutatás elvégzését. Az Egyeztető Fórumot alkotó szervezetek azért fordulnak a szakmához kérdéseikkel, hogy a szakmától új és hasznos információkat, impulzusokat kapjanak az épületgépészeti képzés felsőfokú műhelyei Pécsen, Debrecenben, Gödöllőn és Budapesten.
A pályakezdő épületgépész mérnökök ismereteinek, készségeinek összetétele, minősége, piacképessége létfontosságú a szakmagyakorló vállalatok és vállalkozások számára, ezért reméljük, hogy 2022-ben is több százan fogják a kérdőívet kitölteni.
Kérjük, nyissa meg a kérdőívet itt, a kitöltése mintegy tíz percet vesz igénybe.
A kérdőív kitöltése névtelen, az adatokat a vonatkozó jogszabályok szerint kezeljük.
2022. február
Köszönettel és üdvözlettel:
Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum
Online értekezleten térképezték fel az épületgépészeti felsőoktatás helyzetét
Az tanszékek gondjairól és a támogatási lehetőségekről tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum képviselői és a felsőfokú épületgépész képzésben résztvevő tanszékek vezetői.
Gyurkovics Zoltán a MMK Épületgépészeti Tagozatának elnöke tájékoztatta a tanszékvezetőket az Egyeztető Fórum megalakításának körülményeiről, összetételéről, céljairól. Hangsúlyozta, hogy az oktatásnak a tanszékek igényei szerinti támogatását kiemelt célként kezelik. Ezért is kezdeményezték az egyeztető megbeszélést.
A szakma piaci felületén, ahol az értékcsere megvalósul az ügyfelek és a tervező, kivitelező vállalkozások között, érzékelhető a felsőfokú oktatás minősége, emelte ki szintén a fórum képviseletében Golyán László a MÉGSZ elnöke. A szükséges fejlesztés az egyetemek kompetenciája, azonban a tervezők és a kivitelezők az oktatás feltételeinek javításához hozzá tudnak járulni, amiben az Egyeztető Fórum katalizáló szerepet játszhat.
Dr. Csoknyai Tamás a BME részéről más témák mellett arról adott tájékoztatást, hogy a Műegyetem gépészmérnöki karán az ötödik félévben történik a szakosodás. Az egyetemen belül a tanszékek versenyeznek abban, hogy a hallgatók mely szakokat válasszák. A pécsi tanszék vezetője, Baumann Mihály szerint abban is versenyhelyzet van, hogy más gépészmérnöki vagy egyéb mérnöki területeken már jóval magasabb jövedelmekre lehet számítani, mint az épületgépészet területén, például a gépjárműiparban, informatikában. Szerinte a jövedelmi viszonyok kiegyenlítésére kell törekedni a vállalkozási díjak emelése árán is, máskülönben a szakma mérnökhiánya tovább fog növekedni. Szorgalmazta még a cégek szervezettebb bevonását az oktatásba a kölcsönös előnyök jegyében.
Dr. Csáky Imre azt emelte ki, hogy a Debreceni Egyetem a BSC szakon végzettek mintegy nyolcvan százaléka folytatja MSC szakon a tanulmányait vagy később visszatér az MSC-re.
Sok példa van arra is, hogy más alapszakról jönnek át épületgépészeti MSC-re. Negatív tapasztalatnak nevezte, hogy a minisztérium a kontakt óraszám csökkentése mellett van, ami rossz irány. A jelenlegi 26 kontaktórával szemben inkább 30-32 órára lenne szükség. Dr. Szabó Márta szerint hosszútávon várhatóan csökkenni fog a felsőoktatás hallgatói létszáma. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) docense arra hívat fel a figyelmet, hogy a szakmai gyakorlatok rendszerét szükséges fejleszteni a vállalatok, vállalkozások bevonásával.
Gyurkovics Zoltán az első egyeztető megbeszélést kifejezetten hasznosnak nevezte, mert olyan megoldásra váró nehézségeket tártak fel, amelyek az összes intézményre érvényesek. Ezek egy része rövidebb távon megoldható, másik részük rendeződését viszont csak hosszú távon lehet elérni. A jelenlévők a párbeszéd rendszeres folytatásában állapodtak meg.